2014

  1. február 22-én, az országos cserkészbál délelőttjén a bál szervezőin kívül harsányan zengő népdalok, sziporkázó mesék és magával ragadó versek töltötték be a még csak pár embertől zsibongó Szent Imre Gimnáziumot.

            A 10 órakor kezdődő népdaléneklő, népmese- és versmondó versenyre már fél 10 felé elkezdtek szállingózni a versenyzők és kisérőik, hogy beöltözzenek, beénekeljenek, rákészüljenek a fellépésre.

            A verseny elején pár szót szólt Steiger Ancsa (412), a verseny szervezője, majd Némethy Kálmán (442), a regös szakág vezetője. Mindketten kiemelték, hogy az idei találkozó legfőbb célja nem a versengés, hanem az, hogy mindenki megmutathassa magát, aki érez magában lelkesedést az ilyen szereplésre. Végül köszöntötte a jelenlevőket Ivasivka Mátyás (10) is, aki a verseny szervezője és atyja volt éveken keresztül. Szentirmay Cilu néni és a 100/Ö más cserkészei hivatalosan is átadták a verseny jövőbeni szervezését a fiatalabb generációnak.

            A délelőtt folyamán 23 műsorszám hangzott el, összesen 36 versenyző indult igazán színvonalas előadásokkal. Az osztályteremben alig fértünk el, talán régen voltak már ennyien egy ilyen rendezvényen.

Az ország különböző pontjain működő csapatokból érkeztek hozzánk cserkészek, hogy megcsillogtathassák tehetségüket: Balatonboglárról, Bátonyterenyéről, Bicskéről, Miskolcról, Szécsényből, Veszprémből, és Budapestről.

A közel 2 órás műsorok és izgalom után egy szerény lakomára gyűltek össze a másik teremben a résztvevők, míg a zsűri tagjai – Simándy Józsefné (Jutka néni) (100/Ö), Káplár Gréti (955), Csanády Lőrinc (205) és Gál Tibor (433) – megvitatták, hogy ki milyen minősítést kapjon.

A rendezvényről senki nem ment haza üres kézzel, rengeteg nyeremény volt, amik csak fokozták a lelkesedést. Lőrinc, a Kárpát-medencei regös cserkésztábor parancsnoka a 3 bátonyterenyei kislányt egy különleges díjjal jutalmazta: a táborban kedvezményesen vehetnek részt.

A kora délután véget érő programot a regös himnusz felcsendülése zárta, majd ki-ki elindult haza pihenni vagy az esti bálra készülni.

Nagyon büszkék voltunk arra, hogy ennyi tehetséges cserkészünk van, és reméljük jövőre még többjüket megismerhetjük!

Steiger Ancsa (412.)

(A beszámoló kicsit módosított formában megjelent a Magyar Cserkész XLVIII.évf.3.számában.)